Pécsi Pszichológus Napok 2013
(március 28-30., PTE Pszichológia Intézet)
A hagyományokhoz híven idén tavasszal is megrendezésre kerül az 1996 óta töretlen népszerűségnek örvendő melynek aktuális témája a tabu lesz. Lelkes szervezőcsapatunkkal igyekeztünk olyan előadásokat, műhelyeket és offprogramokat összeválogatni Nektek, amelyek a szakavatottakat és a laikusokat is egyaránt megmozgathatják március 28. és 30. között zajló rendezvényünkön. Na, de lássuk is az eseményünkkel kapcsolatos részleteket: Március 28. (csütörtök) 13.30 Prof. Dr. Bereczkei Tamás - Megnyitó 14.00-14.50 Dr. Árkovits Amaryl - „Téged kever s oszt a Sors kedve”
"Az elmúlt években a pszichotikus vagy schizophren családok tekintetében jelentősen változott a terápiás szemlélet, s ezzel a páciensek lehetőségei is. Nem véletlen a fenti szóhasználat, hiszen családterápiás megközelítésből a pszichotikus családtag tüneteinek megjelenését, azok alakulását a rendszerelmélet fogalmait használva a családi rendszer diszfunkciójaként is értelmezhetjük. A múlt évszázad ötvenes éveiből származó, s azóta temérdek specifikus családterápiás iskolát kialakító módszert egy zseniális munkacsoport indította el Palo Altoban, Bateson vezetésével. Az alapvetően kommunikációelméleti kutatások „mel ékterméke” volt az a megfigyelés, hogy a kutatásban résztvevő pácienseken és családtagjaikon a vizsgálatot végzőknek a puszta jelenlététől, a kérdések feltevésének tényétől változásokat figyelhettek meg.
Évtizedekig a pszichotikus páciensekkel dolgozó családterapeuták legfontosabb feladata a „békés, tünetmentes” családi élet kialakítása volt. Az elmúlt időszakban azonban a fókusz változott: a pszichésen kompenzált páciensek számára egyre inkább a differenciálódásra, a családról való leválásra, a lehetőségekhez mérten leginkább önál ó, autonóm felnőtt életre került a hangsúly. Paradigmaváltás készülődik. Nemcsak a betegség misztikussága, hanem ezeknek a családoknak a speciális működése is rejtélyessé teszi ezt a folyamatot sokszor még a szakemberek számára is.
Miként működnek ezek a sajátságos külső és belső szerkezettel bíró családok? Mi a gumikerítés effektus, az álkölcsönösség vagy a boweni terminológia szerint mit jelent, hogy a differenciálódás transzgenerációs zavaraként valahányadik generációban megjelenik egy potenciális schizophren?
Ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel foglalkozom az előadásban a mindennapok terápiás gyakorlatát bemutató
15.00-15.50 dr. Szemelyácz János - Az "önmagukat hitegetők" addikciói
"A keresztaddikciós-elmélet 3 halmazának egyike az "önmagukat hitegetők" csoportja, mely többnyire a normál élethez kapcsolódó tevékenységek mértékvesztése-, rossz szokások elhatalmasodása kapcsán jelentkezik, és igen nehéz pontos választóvonalat húzni a patológiás és a normális ál apot között. Ezeket a szokásokat, rossz szokásokat, "bocsánatos" szenvedélyeket cipeljük, dédelgetjük magunkban, és sokan akár egy élethosszt is leélnek velük.
A legtöbbször az a kérdés, hogy mitől dekompenzálódhatnak ezek a folyamatok, mennyire kel ezektől félnünk, vagy mennyire részei ezek életünknek. Beszélhetünk-e róluk, nyílttá tehetjük-e gyengeségeinket, és ez jót tesz-e a korlátok közé szorításnak, vagy éppen kihúzzuk a dugót a palackból. Mi történik, ha kontrollt vesztünk felettük, vagy éppen mennyire vagyunk egyedül problémánkkal?
Éppen a fenti számos kétség, titok, tabu miatt nehéz a kezelésük, mivel ritka a "betegség-tudat" és esetleges a motiváció is, főleg annak folyamatos megléte.
Ezekről a problémákról beszélek, esetil usztrációkkal téve a képet szemléletessé."
16.00-16.50 dr. Stark András - Álom-Tabu-Szex
"Filmesszémben a legszemélyesebb belső képeink, álmaink, fantáziáink segítségével, a filmművészet nagy alkotóinak - Ingmar Bergman : Jelenetek a bábok életéből; Érintés; Bernardo Bertolucci : Az utolsó tangó Párizsban; Tarkovszkij : Tükör és Áldozathozatal ; Jane Campion: A zongoralecke, és Patrice Leconte: Lány a hídon c. filmjében keresem a vágy női és férfi megjelenésének, kifejeződésének sajátosságait, az önátadás és befogadás sokszor tragikus nehézségeinek eredőit, , az érzéki egybeolvadás átélhetőségét, a szavak előtti és szavakon túli érzelmi megértés lehetőségét az erotikus intimitás élményében."
17.00-17.50 Vincze Orsolya - Trauma a történetekben - Szemelvények a Narratív Pszichológiai Kutatócsoport vizsgálatainak eredményeiből
A traumát gyakran szokták úgy definiálni, mint lelki megrázkódtatás, amely megingatja az egyén valósághoz kapcsolódó érzelmi és kognitív viszonyát. A traumatikus élmények feldolgozásában különösen fontos az esemény kognitív és érzelmi elaborációja, ami lényeges a valósághoz fűződő elégtelen viszony helyreál ításában. A súlyos traumatikus élmények nem csupán kognitív és érzelmi bénultsághoz, bizonytalansághoz vezetnek, de a személy identitásának integritását is veszélyeztetik (Breakwel , 1986). Az individuális traumák mel ett újabban a kollektív traumák folyamatának vizsgálata is a tudományos érdeklődés középpontjába került. A kollektív traumák esetében a traumatikus élmény az egész csoportot, a csoport identitását érinti, fenyegeti. A XX. századi események bőven szolgáltatnak anyagot a kollektív traumák tanulmányozására; gondoljuk csak az etnikai és társadalmi csoportok üldözésére, megsemmisítésére, területi veszteségekre, terroreseményekre vagy akár a különféle természeti katasztrófákra. Az ilyen traumatikus események esetében is szükség van az esemény elaborációjára. Különösen igaz ez az un. identitástraumákra, ahol egy csoport tagjai pusztán azért kerülnek a bántalmazás középpontjába, mert az adott csoport, nemzet, etnikum tagjai.
A személyes krízisek, traumák sikereses feldolgozásához hasonlóan a csoporttraumák esetében is beszélhetünk poszttraumás növekedésről. A poszttraumás növekedés a trauma kognitív és érzelmi elaborációjának következménye, ami kézenfekvően magába foglalja a traumatikus esemény rekonstrukciós folyamatát. A kollektív traumák esetében a traumatikus események emlékezete, az eseménnyel kapcsolatos történetek ezért különösen alkalmasak a trauma feldolgozás vizsgálatára. A Narratív Pszichológia Kutatócsoport a magyar nemzet történelem leginkább traumatikus esemény, a Trianoni trauma feldolgozását vizsgálta 1920-2010 között megjelent középfokú történelemtankönyvek, napilapok, valamint kortárs naiv történelemtörténetekben megjelenő nyelvi változókon keresztül. Előadásomban a történetek szerepéről szeretnék részletesebben beszélni, bemutatva a Trianon történetek nyelvi elemzésének eredményeit.
15.00-15.30 Lukács Dávid - Észlelési küszöb alatti ingerek bemutatásának hatása az emlékezeti teljesítményre
A kognitív pszichológia egyik legtöbbet vizsgált területe a tanulás és a memória témaköre. Az emlékezet táras model je szerint megkülönböztethetünk szenzoros, valamint rövid- és hosszú távú memóriatárat.
Jelen vizsgálat a rövid- és a hosszú távú memória kapacitását vizsgálja szubliminális priming használata esetén, vagyis az észlelési küszöb alatti ingerek felidézési teljesítményre gyakorolt előfeszítő hatását méri a helyes szófelidézés révén.
A kísérletben részt vevő csoportok feladata abból ál t, hogy a vetítés célingereit memorizálják és a vetítés után (rövid távú emlékezet-teszt), il etve másnap reggel (hosszú távú emlékezet-teszt) idézzék fel mindazokat a szavakat, amikre emlékeznek. A kutatásban megkülönböztettünk 3 csoportot: a
szubliminális repetitív ingert észlelő csoportot, a disszonáns szubliminális ingerrel befolyásolt csoportot és végül a kontroll csoportot.
Az alábbi vizsgálat konklúziója, hogy a szubliminális repetitív ingerlés a felidézésben komoly (átlagosan 15-20% közötti) teljesítménynövekedést eredményezett mind rövid-, mind hosszú távon. Ezzel párhuzamosan kis mértékben, de csökkentette a hibás felidézések számát. A szubliminális disszonáns priming a szófelidézésre nem gyakorolt hatást, addig a hosszú távú memória-tesztben kiugróan megnövekedett a téves felidézések száma.
Jelen kutatás kétségkívül hasznosítható lehet az oktatás terén. Szubliminális repetitív ingerlés révén megkönnyíthető lenne a tananyag memorizálása, valamint eredményesebb lenne azok felidézése. Például idegen nyelv tanulása szempontjából meggyorsíthatná a szókincstanulás folyamatát. Marketing szempontjából azonban korlátokba ütközik a hasznosítása, ugyanis törvényileg tiltott a vásárlók
15.30-16.00 Fábián Helga & Fehér Zsuzsanna - A komplex férfi
Magyarországon a férfi testkép mérésére korlátozott mennyiségű kérdőív létezik. A tanulmányunk során az általunk adaptált férfi testi attitűdöt mérő Male Body Attitude Scale (MBAS) magyar változatának segítségével közelítettük meg a férfi test komplexitását. Vizsgálatainkban az MBAS klinikai alkalmazhatóságával foglalkoztunk a kognitív pszichológia, fejlődéslélektan, szociálpszichológia és személyiséglélektan területein.
Fejlődéslélektani kutatásunk során a serdülőkorú fiúk testkép és agresszivitás közti összefüggését tanulmányoztuk. Az MBAS kérdőív mel ett felhasználásra került a Buss és Perry által kifejlesztett agresszivitás kérdőív. Az eredmények alátámasztották feltevésünket, hogy különbség van az agresszivitás különféle megjelenési formájában az MBAS kérdőívben elért pontszámok függvényében. Kognitív kutatásunk során a sportolók és átlag férfiak testi attitűdjének különbségét néztük meg az MBAS kérdőív és a Szomatomorfikus mátrix tükrében. Mindkét mérőeszközzel különbséget találtunk a vizsgált csoportok között, a két mérőeszköz eredménye kölcsönösen megerősítette egymást. Személyiséglélektani tanulmányainknál megvizsgáltuk a szexualitás és testi attitűd közti, il etve a reziliencia és testi attitűd közti összefüggéseket. Szociálpszichológiai kutatásainknál szociális attitűdök, mint a hatalom iránti vágy és a testi attitűd közti összefüggéseket tanulmányozzuk, vizsgálataink azonban még folyamatban vannak.
Az MBAS kérdőív kitekintést nyújt a modern pszichológia tanulmányai felé, az egyénre ható és az egyénen belüli attitűdrendszerek tanulmányozásának jelentőségére hívja fel a figyelmet a férfi testképzavarokban. Az MBAS kérdőív a jövőben segítséget nyújthat a testképzavarok korai stádiumban megjelenő formájának észlelésében, segíthet a változó testkép nyomon követésében. 16.00-16.30 Zsidó András Norbert - Hogyan befolyásolhatják az érzelmek a kognitív teljesítményt?
Az utóbbi két évtizedben egyre nő az olyan kutatások száma, melyek azt bizonyítják, hogy az érzelmek befolyással vannak a kognitív teljesítményre. Rendszerint az érzelmi inger kel emességének/kel emetlenségének hatását mutatták ki, de az érzelem intenzitásának hatását és az egyéni különbségeket nem vizsgálták. Kísérletünkben ezt vizsgáltuk, hogyan befolyásolják a vizuálisan
bemutatott, affektív ingerek a vizuális keresést annak függvényében, hogy az inger milyen kel emesség (valencia) és milyen erősség (arousal) értékkel rendelkezik. A kísérleti ingeranyag 33 affektív töltetű képből (negatív, pozitív, semleges) és 13 számmátrixból ál , melyeket számítógépes program segítségével egymásra il esztettünk. A kísérleti személyek feladata az volt, hogy a számmátrixban az egymás utáni számokat keresve minél tovább jussanak el. A kísérletben összesen 196 személy vett részt, vegyesen nők és férfiak, egyetemisták és felnőttek. Őket később 3 csoportba soroltuk az alapján, hogy az első 3 kép átlagához képest teljesítményt javulást mutattak a másik két arousal helyzetben, vagy teljesítményromlást, vagy nem változott a teljesítményük. Egyik fontos eredményünk – azon túl, hogy az affektív ingerek befolyásolják a keresési teljesítményt – az, hogy az arousalnek hatása van a teljesítményre a valenciától függetlenül, képes az emberek teljesítményét javítani vagy rontani. A másik fontos eredmény pedig az, hogy a negatív valencia felerősíti az arousal hatását: a gyorsulást mutató csoport még gyorsabb lesz ezen esetben, míg a lassulók szinte leblokkolnak, tehát még jobban lassulnak. Semleges és pozitív valencia esetén ez a hatás nem jelenik meg. Eredményeink és kutatási módszerünk hasznosítható olyan területeken a mindennapok során ahol fontos predikciót tenni arra, hogy az egyes személyek várhatóan hogyan fognak viselkedni különböző
16.30-17.00 Pátkai Gabriella - Párválasztás az interneten
A viselkedéstudományok egyik új paradigmája az evolúciós pszichológia, melynek egy igen jelentős ágazata foglalkozik a párválasztással és a szexuális stratégiákkal. Bemutatott kutatásunkban egy 119 fős minta internetes társkereső hirdetését vizsgálva megkíséreltük a férfiak és a nők párválasztási preferenciáinak elemzését. Célunk a nemi különbségek részletes megfigyelése, valamint az ivari szelekció által az el enkező nem reproduktív értékének kiértékelésére létrehozott perceptuális és kognitív mechanizmusok feltárása volt. Eredményeink alátámasztották a nemi különbségek fennál ását és rámutattak a self-prezentációk egyre objektívebbé válására.
Március 29. (péntek) 10.00-10.50 dr. habil. Révész György - A gyermekközpontúság eszméjét elhomályosító valóság: a rossz bánásmód
"Az "ember" fogalma mindig összekapcsolódott a "fejlődés", "humanizáció", "civilizáció" stb. fogalomkörével, valamint az egyre jobb ("emberibb") élet reményével. Az "ember természetének" azonban érzékeny indikátora a felnőttek gyermekekhez való viszonya, bármely társadalomtudomány felől is közelítjük e kérdést. Árnyaltabb megfogalmazásban ez ismeretes úgy is, mint az ember kettős természetéről (természeti vs. kulturális) szóló vita a "megjobbíthatatlan tökéletesítése" mint az emberi létezés paradox jel ege, s mindennek a gyermekekkel szembeni rossz bánásmód ad aktualitást, úgy is, 21. század leginkább szégyenletes jelensége."
11.00-11.50 Mészáros Viktória - A gyász – gyermekkorban
"Mi történik a gyermek lelkében, amikor gyász, súlyos veszteség éri? Miért próbálnak meg a felnőttek ebben a kérdésben hazudni, elhal gatni, elkendőzni szinte mindent gyermekük előtt? Vajon mit és hogyan ért meg a gyászból a gyermek? Lehet-e, szabad-e, kel -e beszélni a halálról a gyermeknek? Egyáltalán: miért és mióta tabutéma a halál, a gyász?
Mit él át az egészen kicsi gyerek és mit a nagyobb, vagy a kamasz, ha például egyik szülőjét veszíti el végleg? Hogyan érdemes ezekről a nehéz, fájdalmas dolgokról beszélgetni a gyerekekkel? Fel lehet-e készíteni a gyerekeket a várható tragédiára, a veszteségre? Hogyan viselkedjen a környezet? Mit tehet a szülő ebben a rendkívüli érzelmi helyzetben?"
És mit tehet, hogyan segíthet ilyenkor a gyermek-pszichológus? Ezekre a kérdésekre igyekszik az előadásban válaszokat adni a gyakorló klinikus. 14.00-14.50 Barlai Zoltán - Tabuk a terápiában
"Az emberi találkozásokat szokások szabályozzák, melyek kultúránként nagy eltérést mutathatnak. A tabu nem csupán tiltást, hanem erős szabályokat is előír a kapcsolódó felek számára. Az önismereti úton az egyik legfontosabb kérdés az, hogy milyen mély kapcsolat alakul ki a terapeuta és kliense között. A tabu kérdésköre az első pil anattól kezdve jelen van a terápiás helyzetben és a terapeután múlik javarészt az, hogy a tabu feloldást nyer vagy sem. Ez az előadás filmrészleteket is segítségül hív a kérdés részletes vizsgálatához és áttekintésre kerülnek azok a lehetséges megoldások, melyek feloldhatják a tabut, mint akadályozó tényezőt a siker felé vezető úton."
15.00-15.50 Kovács Petra - Trauma, emlékezet, identitás - Naplók a gyerekkorról
"Előadásomban a trauma, emlékezet és identitás hármasát vizsgálom elsősorban szépirodalmi művekből vett példák segítségével. Az emlékezet különös természetéhez tartozik, hogy emlékeink a jelenben más színezetet és új jelentéseket kapnak. A visszatekintésben a felnőtt önreflexiója is benne van: hogyan látja múltjának hatását személyiségének fejlődésében?
Radnóti Miklós harminc évesen az Ikrek hava – Napló a gyerekkorról című novel ájában elevenítette fel tragikus gyermekkorát. Tizenkét évesen elveszítette édesapját, és pár év múlva megtudta, hogy édesanyja és ikertestvére a születésekor meghaltak. Sorsát nagyban meghatározta ezt a fájdalmas kamaszkori felismerés. A gyerekkor valódisága, igazsága és saját létezése kérdőjeleződött meg: „…és most azt sem lehet tudni, hogy én haltam-é meg vagy a testvérem. Ha ikergyerekek vannak, honnan lehet azt tudni” (1969, 69. o.). A mű megírása egyben az identitás megalkotása is: kísérlet a helyreál ításra, egy identitás és egy koherens élettörténet létrehozására.
Elemzésemben a pszichoanalízis és az irodalom eszközeit felhasználva szeretném a múlt és jelen játékában kibomló identitást megérteni, és a hal gatóságot közös gondolkodásra hívni a témában. Lehet-e hű az emlékezés folyamata, ha az emlékek nem voltak „igazak”? Hogyan válik a múlt jelenné az alkotás folyamatának lélektani terében, és hogyan lesz minden múlt a mű befejeztével?"
16.00-16.50 Juhász Szabolcs - A börtön belső világa
"A börtön falain belüli életet szigorú regulák szabályozzák. Ez igaz mind a fogvatartottakra, mind pedig az ott dolgozókra. Ezáltal könnyű meghatározni, hogy mire számítsunk egymástól, milyen problémákkal szembesülhetünk. Vagy mégsem? Előadásomban igyekszem megvilágítani, hogy a leírt szabályokon túl milyen motivációk, és szélesebb társadalmi elvárások hálójában működik egy börtön, il etve ebben hol a helye és mi a szerepe a pszichológusnak."
10.00-12.00 Pudics Zsuzsanna és Barlai Zoltán - Pszichodráma
"A tabu egy adott társadalomban szinte mindenki számára egyértelmű, de bizonyos csoportok, közösségek maghatározhatnak olyan témákat, szavakat, cselekedeteket, amelyek tabuként jelenhetnek meg az adott közegben. Egy-egy családon belül is létezhetnek szokások, témák, szavak, kifejezések, melyek tiltottnak számítanak. A tiltás azonban sok esetben el enál ást, el enszegülést, il etve feszültséget generál, amit eltérően kezel, szinte mindenki. A tabu egy idő után megmérgezheti a csoport vagy a család viszonyrendszerét. Sok esetben még a tabu létezéséről sem tudunk, hiszen adott esetben beleszülethetünk egy olyan családba, ahol a tabu már jóval a születésünk előtt létezett, így az „természetes” lehet számunkra. A pszichodráma képes rámutatni magára a tabu létezésére és eszköztárának sokrétűsége által segítséget nyújthat a feszültségek feloldására is."
13.00-14.50 Vizinger Erzsébet - Integrálpszichológia
"Érdekel a pszichológia, de összezavarodsz, mikor azt látod, mindent és annak az el enkezőjét is bebizonyították már?
Rengeteg információt beszerezhetsz, de fogalmad sincs, melyikre támaszkodj, ha döntést hozol?
Érdekel az emberi lélek, de mintha pont erről nem szólnának a pszichológiakönyvek?
És a spiritualitás…arról ne is beszéljünk, mert nem tudományos?
Ezekre a kérdésekre keressük a választ az Integrálszemlélet műhelyen, ahol megismerkedünk a jelen kor egyik legátfogóbb elméletrendszerével, amely segít abban, hogy eligazodjunk a pszichológia és a spiritualitás területén, és megteremti az alapot az inspiráló együttgondolkodásra."
13.00-14.50 Dr. Bigazzi Sára - A csoportközi agresszió és csökkentésének különböző szintjei és eredményei
A játékos interaktív műhelyben megpróbáljuk összekapcsolni saját önmeghatározásunkat a mássággal szemben. Tesszük ezt azért, mert, ahhoz, hogy megtaláljuk az én és a másik között rejlő kapcsolódási pontokat a csoportközi viszonyokban, tudnunk kel , milyen én/mi identitások, milyen másság reprezentációkat eredményeznek abban a társadalmi közegben, amiben élünk. A mi
fogalmunk és a másságról kialakított képünk meghatározza, hogyan viszonyulunk a másikhoz. Ezek a viszonyulások szintek, és az ezekből kialakuló viszonyok hogyan telítődnek agresszióval. Az agressziónak milyen szintjei vannak, milyen rejtett és nyílt megnyilvánulásai. Végül beszélünk a pszichológus és a pszichológia szerepéről és felelősségéről a konfliktusos csoportközi viszonyok csökkentésében.
15.00-17.00 Dorn Krisztina - Everything you always knew – but were afraid to ask: the secrets of origin and other stories
Secret-keeping is a seemingly unavoidable part of human interaction, however family secrets are of complex nature and tend to create distorted perceptions and strained relationships. The most typical family secrets – that can create myths and muted narratives, taboos – involve issues of sexuality, race, violence, parentage, substance abuse, il ness, and death. Secret-keeping family members gain power and control over others. The muted, but suspected stories hinder the personality development of the affected members, however keeping the secret may have adaptive functions as wel , as means of survival for generations. In this presentation I intend to deal with the complex effects of secrets around origin, conception and birth. The theoretical considerations are il ustrated with a number of case vignettes to underpin the clinical implications of the secrets of origin, which are most often transgenerational. 15.00-18.00 Lénárd Kata - Csak a szél Március 30. (szombat) 11.00-11.50 Benák Tömöri Judit - Szex és tabu
"A tabu eredetileg olyan tiltott jelenségekre utalt, amiket társadalmilag szabályoztak és mindenféleképpen lelki smereti kérdésekkel társítottak. Napjainkban úgy tűnik, hogy tabuk egyre kevésbé vannak jelen az életünkben. Vagy csak nagyon elkorcsosodott formában.
Felmerül a kérdés milyen szexuális tabuk léteznek, van-e még egyáltalán bármilyen szexuális tabu? Szükséges-e a tabuk jelenléte a szexuális életben? Ha igen, hogyan kezeljük ezeket a tabukat? Mit okozhat a szexuális tabuk eseteges hiánya?
Előadásomban a következő kérdésekre keresem a választ, il etve szeretnék néhány szexuális tabut átgondolni
14.00-14.50 Faix-Prukner Csilla & Rózsa Krisztián - Heteronormatív erőtérben – LMBTQ pszichológia
Milyen előfeltételezések, értékek mentén gondolkodunk, mikor segítőként egyénekkel, párokkal, családokkal szeretnénk foglalkozni? Hogyan befolyásolja a családi rendszert, ha a szülői alrendszer tagjai azonos neműek? Van-e különbség melegek és heteroszexuálisok, vagy el enkező és azonos nemű párok kapcsolatai között?
A homoszexualitás nem ismeretlen a terápiás térben, ám a betegségszemlélet elvetésével érdemes elgondolkodnunk azon, milyen speciális kérdéseket vet fel a melegek, vagy a – gyakran gyermekeket is nevelő – azonos nemű párok megjelenése a konzultációs munkában. Ma már ritkábban találkozhatunk a szexuális orientáció megváltoztatására irányuló felkéréssel, de az internalizált homofóbia még számtalan nehézség mélyén ott lappang. A társadalom normái, értékválasztásai nem csupán a kliensek, de a terapeuta szemléletét is befolyásolják – ennek tükrében felülvizsgálatra szorulhatnak attitűdjeink, rugalmasságra és elfogadásra való készségünk, a kapcsolatokhoz és szexualitáshoz köthető információink, ismereteink.
Előadásunkban áttekintjük azokat a területeket, melyek az LMBTQ (leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, queer) kliensekkel való munkában kiemelt figyelmet érdemelnek.
Emel ett tabuk nélkül, nyitottan fordulva a téma felé célunk lehetőséget teremteni résztvevőink számára is, hogy megosszák a melegséghez, biszexualitáshoz, transzneműséghez kapcsolódó kérdéseiket, bizonytalanságaikat, tapasztalataikat.
15.15-17.30 KEREKASZTAL BESZÉLGETÉS: Eutanázia
Az eutanázia mind hazánkban, mind a nagyvilág többi országában komoly kérdéseket vet fel. A technikai fejlődés, ami lehetővé tette, hogy meghosszabbítsuk az életet, vagy siettessük a halált, néha fájdalmas erkölcsi kérdéseket vet fel. Ismerünk aktív és passzív eutanáziát, valamint számos érvet-el enérvet arról, folytassuk-e a kezelést vagy hagyjuk, hogy eljöjjön a halál, anélkül, hogy megszakítanánk ezt a folyamatot, esetleg orvosilag asszisztált öngyilkossággal siettessük. Ez a választás mind érzelmileg, mind erkölcsileg nehéz. A közvéleményben elfogadottabb a passzív eutanázia, a kezelés visszautasítása, ám az eutanázia kérdése mindig is egy tabu lesz a társadalom számára. Bizonyos országokban törvény szabályozza az eutanáziához való jogot. A katolikus egyház az emberi élet védelme mel ett érvel. Az orvosok az élet megőrzésére, védelmére esküdtek fel a hippokratészi esküvel. A hospice szolgáltatások szintén kizárják az eutanázia lehetőségét. A vitákban, „társadalmi párbeszédekben” megfogalmazott ál áspontok általánosságban próbálnak képletet találni az élet bevégzésének etikai, lélektani, szociológiai, stb. aspektusainak megoldására.
Kerekasztal beszélgetésünkön az ezzel kapcsolatos kérdéseket, problémákat szeretnénk körüljárni előadóink – Kaufmann Balázs, moderátor; Kovács Gusztáv, teológus; Dr. Horváth Iván, orvos; Horváth Annamária pszichológus és Dr. Zel er Judit, jogász – segítségével. 10.00-12.00 Palkovits Nóra és Panyi Lilla Krisztina bemutatja: Impro-műhely: TabuManufaktúra
Melyik a jobb történet? Melyiket választanánk, ha velünk történne meg?
a) Egy kislány épp nagymamájához igyekszik az erdőn át, mikor egy ordas farkas elé ugrik, és másik ösvényre próbálja csábítani, ám a szófogadó leányzó halad tovább az édesanyja által előírt útvonalon. A kislány épségben odaér a nagyihoz és vidáman megebédelnek.
b) A nagymamájához igyekvő kislányra ráveti magát egy vérszomjas fenevad, és minden további nélkül apró darabokra marcangolva felfalja, mielőtt az elmenekülhetne.
c) Az erdőben sétáló kislány az elébe kerülő farkas csábítására letér az édesanyja által kijelölt ösvényről, veszélybe sodorva önmagát és idős nagymamáját. Végül – kalandos úton - mindketten megmenekülnek és a farkas pórul jár.
A műhely keretében improvizációs játékok és színpadi jelenetek segítségével model ezzük a tabuk keletkezését, gondolkodunk el működésükön, hasznukon, pszichológiai funkciójukon. Az interaktív műhely résztvevői a közreműködő színészekkel (Improvokál Társulat) közösen játszanak, gondolkodnak, ál ítanak fel-, és döntenek le tabukat. 12.30-15.00 Balázs Ambrus - Korai lelki sérülések megjelenése három videóklipben. Avagy mit érezhet egy korai sérült páciens és a terapeutája? Interaktív kalandozások a klippek keltette testi és lelki élményekben, erős idegzetűeknek.
"A terápia folyamatában gyakran találkozunk avval a jelenséggel, hogy a páciens viselkedése, és az általa elmondottak testélményeket és érzéseket váltanak ki a terapeutából. A terapeuta egyik feladata az, hogy ezeket az emésztetlen vagy félig emésztett érzéseket tartalmazza, feldolgozza, majd olyan formában adja vissza a páciens számára, ami számára feldolgozható.
Így szelídítve meg azokat az élményeket, melyek addig megfogalmazhatatlanok, vagy nehezen hozzáférhetőek voltak. A művészi alkotások egy része is ilyen élményeket mutat be, és próbál megosztani másokkal. Ebből a szempontból az alkotások felfoghatóak úgy is, mint egy életérzés bemutatásai, amelyek hasonlóak a páciensek által megfogalmazott érzésekhez.
Az általam végzett terápiás munka során hasonlóságot véltem felfedezni a korai sérült páciensek bennem keltett érzései, és az interaktív előadás során bemutatásra kerülő videoklippek között. Arra hívom az előadáshoz csatlakozókat, hogy együtt kerüljünk most abba a terapeutai helyzetbe, ahol a videoklippeket, mint félig emésztett tartalmakat tartalmazzuk, és értelmezzük, majd megpróbálunk valamit megfogalmazni arról, hogy mit éltünk át."
13.00-15.00 Fenyő D. György - Tabu az irodalomban
"A műhelyfoglalkozáson néhány rövidebb irodalmi szöveget, novel át elemzünk közösen. A beszélgetés során mód lesz az olvasói elvárások szembesítésére a történetek kifejletével. Az elemzéssel rávilágíthatunk a szövegeken belüli tabuképzésre, valamint szó lesz az irodalmi emlékezet tabuképző mechanizmusairól."
Napijegy: 600.- Háromnapos jegy: 1500.- Elővételes jegy (március 20.-ig): 1200,-
Természetesen gondoltunk azokra is, akik más város(ok)ból jönnének rendezvényünkre, ezért nekik összeszedtük a legolcsóbb Ha bármi kérdésetek van, forduljatok hozzánk bizalommalon vagy
LAS EMOCIONES Lección 1 Para el 1º de enero de 2011 Sábado 25 de diciembre LEE PARA EL ESTUDIO DE ESTA SEMANA: 2 Samuel 13; Gálatas 5:22; Colosenses 3:12-14; Lucas 19:41-44; Juan 16:20-24. PARA MEMORIZAR: “De cierto, de cierto os digo, que vosotros lloraréis y lamentaréis, y el mundo se alegrará; pero aunque vosotros estéis tristes, vuestra tristeza se convertirá en
Running heads: First page: Development in Practice, Volume 16, Number 6, November 2006 Verso: Mike Powell Recto: Which knowledge? Whose reality? GUEST INTRODUCTION Which knowledge? Whose reality? An overview of knowledge used in the development sector Mike Powell This article provides an overview of issues relating to the use of knowledge by development organisations. It starts