A könyv címe: Eszter könyve címként a történet szépségérıl, hitbıl fakadó bátorságáról híressé vált fıhısének nevét viseli. Eredeti héber neve ugyan Hadassza (lásd Eszter 2:7) volt, ami azt jelenti: mirtusz. A perzsa uralkodó, Ahasvérus, más néven Xerxész udvarába bekerülve veszi fel a perzsa Eszter nevet, aminek jelentése: csillag. A könyv szerzıje és keletkezési ideje: A könyv szerzıje ismeretlen. Minden bizonnyal olyan ember írhatta Eszter könyvét, aki egyrészt a zsidó nép jólétét igen fontosnak tartotta, tehát e nép tagja lehetett, másrészt jól ismerte a perzsa udvari szokásokat, törvényeket is. Számos perzsa szó szerepel a könyvben, ami szintén arra utal, hogy a szerzı nem Júdeában, hanem Perzsiában élt. Ezek alapján tehát Ezsdrás, Nehémiás, sıt a könyv egyik szereplıje, Eszter unokatestvére/nevelıapja, Márdokeus is szóba jöhet, mint lehetséges szerzı. Azt tehát nem tudjuk teljes bizonyossággal megállapítani, hogy ki lehetett a könyv szerzıje, de minden bizonnyal a szerzı a leírt események idıpontjában Súsán városában élt, és személyesen ismerte a szereplıket, történetet. Az elsı közvetett utalás Eszter könyvére Kr. e. II. századból maradt fenn, 2 Makkabeusok 15:36-ban, amely említést tesz „Márdokeus napjai”-ról. A történet egészére Josephus írásaiban található az elsı utalás (Kr. u. I. sz.). A könyv érdekessége: Olyan ószövetségi kanonikus könyv, amelyben nem szerepel Isten neve, a lehetı legkevesebb utalást tesz a zsidó vallási szokásokra és ceremóniákra. Burkoltan azonban Isten áll az események középpontjában, mintegy sejtetve, hogy a könyv szerzıje nem a külsı vallásosságra, annak látványos mutogatására törekedett, de mélyen vallásos érzelmő, élı hitő ember volt. Eszter könyvét nem találták meg a qumráni tekercsek között, noha népszerő, gyakran olvasott könyve volt a héber kánonnak. Annak az öt tekercsnek az egyike, amelyeket felolvastak az évenkénti öt nagy ünnepen: Énekek éneke, Ruth könyve, Jeremiás siralmai, Prédikátor könyve és Eszter könyve. Eszter könyvét az év utolsó ünnepén, a purim ünnepen olvasták fel. A könyv beszámol az ünnep elrendelésének hátterérıl. A purim mára már csaknem teljesen világi ünneppé vált, és a nagy mulatozással kapcsolódik össze. A rabbik a Talmuddal egyenrangúnak tekintették Eszter könyvét, minden bizonnyal a zsidók elleni számos keserő bírálat ellensúlyozásaként. Foglalkozik Eszter könyve a már az ókorban fel-fellobbanó antiszemitizmus problémájával, de nem etnikai problémaként mutatja be, inkább úgy, mint az Isten népe elleni győlöletet, amit Isten nem néz jó szemmel.
A Szentírás nem szentesíti a bosszút. A könyv, mintegy éles tükröt tartva, hitelesen említést tesz a rettegésbıl felszabadult nép kegyetlen, véres bosszújáról is. A Szentírás tanítása szerint Isten elıjoga a bosszúállás (5Mózes 32:35; Róma 12:19) Jézus pedig így fogalmazott: „Akik fegyvert fognak, fegyverrel kell veszniük” (Máté 26:52). Éppen emiatt számos keresztény teológus bírálta a könyvet, pl. Luther: „Bárcsak egyáltalán ne létezne ez a könyv!”
A könyv röviden ugyan, de érinti a nık helyzetét − szerepét az ókori Perzsa Birodalom társadalmában. A történet elején Vásti királyné megbüntetését azzal indokolják a tanácsadók, hogy a szigorú ítélet az egész birodalomban megerısíti a férjek hatalmát. Erre szinte a legmerészebb írói fantáziát is túlszárnyalja a történet végkifejlete: éppen egy másik asszony lesz az, aki a cselszövı férfi büntetését elıidézi, de nem a harcos feminizmus módszereivel. Galata 3:28 szellemében tehát Isten elıtt nincs különbség férfi és nı megítélése között, Isten nem áll az elnyomók pártjára. A könyv üzenete a mai embernek: A védtelenek elleni, kivédhetetlennek tőnı cselszövés különbözı fondorlatai kudarcot vallanak, mert Isten kézben tartja az egész világ történelmét, beleértve az egyes ember életének eseményeit is. A gıgös, büszke, irigy cselszövı alul marad és megszégyenül, a szerény és becsületes ember, aki Istenben bízik, végül felemelkedik. Isten bölccsé teszi azt, aki nem önmagában, hanem az Úrban bízik. A szépség, a pompa, gazdagság, hatalom nem életcél hanem eszköz, amit Isten megadhat annak, aki teljesen az Úrra és nem emberi fondorlatokra bízza magát.
A könyv cselekményének vázlata:
1. Eszter Perzsia királynıje lesz 1:1 – 2:20
a) Vásti nem teljesíti a király kérését a nagy ünnep idején
b) Vástit megfosztják királynıi címétıl
c) Új királynıt keresnek – Eszter fejére kerül a korona
2. Hámán terve a zsidók ellen 2:21 – 3:15
a) Márdokeus leleplezi a király elleni merényletet
b) Márdokeus kiváltja Hámán győlöletét
c) Hámán ráveszi a királyt a lázadással vádolt nép kiirtására
a) A zsidók értesülnek a rendeletrıl, böjtölnek
b) Márdokeus Eszterhez fordul: „Ki tudja, talán e mostani idıért jutottál királyságra”
c) Eszter elvállalja a feladatot, böjtöl
d) Lakomára hívja a királyt Hámánnal együtt
b) A királynak eszébe jut, hogy Márdokeus nem kapott jutalmat
c) Hámánnak kell Márdokeust ünnepeltetni
d) Eszter felfedi származását és leleplezi Hámán tervét
5. A zsidók gyızelme ellenségeik felett 8:1 – 10:3
a) Hámán rendeletét nem lehet visszavonni, új rendelet adatik
Zarkáné Teremy Krisztina
BIBLIOGRAPHY: PUBLISHED ARTICLES: Li M, Li W, Kim HJ , Yao Q, Chen C, Fisher WE. Characterization of somatostatin receptor expression in human pancreatic cancer using real-time RT-PCR. Journal of Surgical Research . 119(6): 130-137, 2004. Li M, Zhang R, Li F, Wang H, Kim HJ , Becnel L, Fisher WE. 2004. Transfection of SSTR-1 and 2 inhibit Panc-1 cell proliferation and re
ORAL HEALTH CARE SERIES Women’s Oral Health Issues November 2006 American Dental Association Council on Access, Prevention and Interprofessional Relations FOREWORD Women’s Oral Health Issues has been developed by the American Dental Association’s Council on Access, Prevention and Interprofessional Relations (CAPIR) Women’s Oral Health Issues is one volume in the Oral
Biblia Szabadegyetem